babiloni fűz l. szókapcsolatként az alábbi szócikkben

babiloni mn és fn 1A3babilóni (rég)

I. mn

1. ’〈a Babilonnal való vmilyen összefüggésnek, kapcsolatnak mint tulajdonságnak a kif-ére〉’ ❖ záros Vas kapukkal épűlt Babilloni Város (1787–1788 Csokonai Vitéz Mihály C6221, 58).

1a. ’〈A Babilonban leigázottként élő zsidó néppel v. annak fogságával kapcs., arra utaló kifejezésként.〉’ babiloni fogság ’〈a szigorú rabság, a leigázottság jelképeként〉’ ❖ [XI. Gergely alatt] ért véget a pápáknak u. n. babiloni fogsága (1894 PallasLex. CD02) | [Kuncz Aladár Fekete kolostor című regénye] akaratlan szimboluma az erdélyi magyarság kisebbségi sorsának, babiloni fogságának (1940 Makkai László CD22) | Mikor szűnik meg a földtulajdon babiloni fogsága, avagy ki veszi le végre a bilincseket, amiket a szocialista etatizmus rakott rá? (1995 Országgyűlési Napló CD62) babiloni fűz (Növ is) ’felálló barkájú, hosszú, keskeny levelű, földig lecsüngő ágú díszfa, ill. e növények faja (Salix babylonica); babilóniai fűz’ ❖ [egy vándor] két egymásra hajló babiloni fűz’ lenyuló lombjai között, egy magas egyszerű síremléket pillanta meg (1836 Jósika Miklós C2434, 212) | Szomoru fűzfa (növ., árva fűz vagy bánatos fűz, Salix Babylonica L. a. m. babiloni fűz […]), gyásztermetü, hosszu és nagyon hajlékony vesszős fűzfa. […] Babilonban nem terem, mert a 137. zsoltár garab-ja, melyet eleinte szomoru fűzfának gondoltak, a nyárfa faja (1897 PallasLex. CD02) | A maga ablaka alá egy szép babiloni füzet rakok (1937 Németh László² 9485039, 199) | babiloni fűz (babiloni szomorúfűz) S. [= Salix] babylonica (1998 Növényneveink C6120, 92).

2. ’az akkád változataként a Babilóniai Birodalom területén beszélt sémi 〈nyelv〉, ill. ilyen nyelvű 〈szó, szöveg〉’ ❖ V. ö. a héber Sabbát és a babyloni sapattu (sabattu) szavakat, melyek a pihenés napját jelentik (1923 Kiss Elek 2129002, 11) | a babiloni nyelvnek, mely hajdan az egész ázsiai műveltséget hordozta, híre-pora se maradt (1926 Kosztolányi Dezső 9359110, 88) | A diplomáciai levelezés nyelve az ékírással írt babiloni nyelv (1935 Hóman Bálint munkái CD42) | csupán néhány babiloni hónapnevet [említ a Biblia] (1993 BibliaiLex. CD1207).

3. (vál) ’az ókori Babilon városára emlékeztető, ill. lakóihoz hasonló(an züllöttnek, romlottnak tartott)’ ❖ [Sidonia grófnőt] Lyonel iránti majomszeretete, sértett büszkesége, vallásos rajongása odavezetik, hogy szent célnak találja, leányát Lyonel szenvedélyének áldozatul megejteni. – Babiloni fogalmak! (1888 Jókai Mór CD18) | ez a köztársasági Franciaország, ez a babiloni Párizs (1909 Ady Endre CD0801) | A női fülekben babiloni kihívósággal fénylett, vakított a gyémánt (1919 Krúdy Gyula CD54) | A nagy szalon sötét aranya, babiloni pompája nyomasztó volt Helgának, aki sokkal szerényebb helyiségekhez szokott (1943 Ijjas Antal 9268001, 105).

4. ’a bibliai Bábel tornyának építésekor kialakult helyzetre emlékeztető, ahhoz hasonló 〈nyelvi, nemzeti sokféleség, zűrzavar〉, ill. olyan 〈csoport, hely〉, amelyre ilyen sokféleség v. zavar jellemző’ ❖ babiloni népcsődületben (1882 Jókai Mór CD18) | a képviselők mind a fórumra csörtetnek, s e nagy lármában, e sajátságos babiloni képben két alak lép előtérbe (1883 Mikszáth Kálmán CD04) | rengeteg sok név: olasz, szláv, magyar, angol, – babiloni névkavaradat (1913 Gárdonyi Géza C1850, 29) | hol egy perccel előbb babiloni tömeg zsibongott, oda most a csend korongja borul (1926 Tamási Áron 9701018, 122) | A karnevál forgatagában bukkannak fel, majd tűnnek el így az alakok, a babiloni zűrzavarban (1995 Magyar Hírlap CD09).

II. fn

1. ’〈a Babilonban élő lakosság, ill. az ott élő, onnan származó személy megnevezéseként〉’ ❖ téglák és kőtáblák. Az elsőbbeket a’ babyloniak használák csillagvizsgálás végett (1845 Palkovics Antal 8350005, 156).

2. (Nyelvt) ’e nép által beszélt, az afroázsiai nyelvcsalád sémi ágába, az északkeleti sémi nyelvek közé tartozó kihalt nyelv, az akkád nyelv egyik dialektusa’ ❖ A Mezopotámia területén beszélt két nagy sémi nyelvcsoportnak, a babiloninak és a vele nagy mértékben rokon asszírnak összefoglaló neve az akkád nyelv (1993 BibliaiLex. CD1207) | A sémi nyelvek közé tartoznak a keleti holt nyelvek, az akkád két változata, az asszír és a babiloni, az ugariti (a mai Szíria területén), mind sumer eredetű ékírással (1997 Magyar nyelv és irodalom CD13).

Vö. ÉKsz.

babiloni fűz - lásd szókapcsolatként az alábbi szócikkben
babiloni melléknév és főnév 1A3
babilóni 1A3 (rég)
I. melléknév
1.
〈a Babilonnal való vmilyen összefüggésnek, kapcsolatnak mint tulajdonságnak a kif-ére〉
záros Vas kapukkal épűlt Babilloni Város
(1787–1788 Csokonai Vitéz Mihály)
1a.
〈A Babilonban leigázottként élő zsidó néppel v. annak fogságával kapcs., arra utaló kifejezésként.〉
babiloni fogság
〈a szigorú rabság, a leigázottság jelképeként〉
[XI. Gergely alatt] ért véget a pápáknak u. n.úgynevezett babiloni fogsága
(1894 PallasLex.)
[Kuncz Aladár Fekete kolostor című regénye] akaratlan szimboluma az erdélyi magyarság kisebbségi sorsának, babiloni fogságának
(1940 Makkai László)
Mikor szűnik meg a földtulajdon babiloni fogsága, avagy ki veszi le végre a bilincseket, amiket a szocialista etatizmus rakott rá?
(1995 Országgyűlési Napló)
babiloni fűz (Növ is)
felálló barkájú, hosszú, keskeny levelű, földig lecsüngő ágú díszfa, ill. e növények faja (Salix babylonica); babilóniai fűz
[egy vándor] két egymásra hajló babiloni fűz’ lenyuló lombjai között, egy magas egyszerű síremléket pillanta meg
(1836 Jósika Miklós)
Szomoru fűzfa (növ.növény, árva fűz vagy bánatos fűz, Salix Babylonica L.Linnaeus a. m.annyi mint babiloni fűz […]), gyásztermetü, hosszu és nagyon hajlékony vesszős fűzfa. […] Babilonban nem terem, mert a 137. zsoltár garab-ja, melyet eleinte szomoru fűzfának gondoltak, a nyárfa faja
(1897 PallasLex.)
A maga ablaka alá egy szép babiloni füzet rakok
(1937 Németh László²)
babiloni fűz (babiloni szomorúfűz) S. [= Salix] babylonica
(1998 Növényneveink)
2.
az akkád változataként a Babilóniai Birodalom területén beszélt sémi 〈nyelv〉, ill. ilyen nyelvű 〈szó, szöveg〉
V. ö.vesd össze a héber Sabbát és a babyloni sapattu (sabattu) szavakat, melyek a pihenés napját jelentik
(1923 Kiss Elek)
a babiloni nyelvnek, mely hajdan az egész ázsiai műveltséget hordozta, híre-pora se maradt
(1926 Kosztolányi Dezső)
A diplomáciai levelezés nyelve az ékírással írt babiloni nyelv
(1935 Hóman Bálint munkái)
csupán néhány babiloni hónapnevet [említ a Biblia]
(1993 BibliaiLex.)
3. (vál)
az ókori Babilon városára emlékeztető, ill. lakóihoz hasonló(an züllöttnek, romlottnak tartott)
[Sidonia grófnőt] Lyonel iránti majomszeretete, sértett büszkesége, vallásos rajongása odavezetik, hogy szent célnak találja, leányát Lyonel szenvedélyének áldozatul megejteni. – Babiloni fogalmak!
(1888 Jókai Mór)
ez a köztársasági Franciaország, ez a babiloni Párizs
(1909 Ady Endre)
A női fülekben babiloni kihívósággal fénylett, vakított a gyémánt
(1919 Krúdy Gyula)
A nagy szalon sötét aranya, babiloni pompája nyomasztó volt Helgának, aki sokkal szerényebb helyiségekhez szokott
(1943 Ijjas Antal)
4.
a bibliai Bábel tornyának építésekor kialakult helyzetre emlékeztető, ahhoz hasonló 〈nyelvi, nemzeti sokféleség, zűrzavar〉, ill. olyan 〈csoport, hely〉, amelyre ilyen sokféleség v. zavar jellemző
babiloni népcsődületben
(1882 Jókai Mór)
a képviselők mind a fórumra csörtetnek, s e nagy lármában, e sajátságos babiloni képben két alak lép előtérbe
(1883 Mikszáth Kálmán)
rengeteg sok név: olasz, szláv, magyar, angol, – babiloni névkavaradat
(1913 Gárdonyi Géza)
hol egy perccel előbb babiloni tömeg zsibongott, oda most a csend korongja borul
(1926 Tamási Áron)
A karnevál forgatagában bukkannak fel, majd tűnnek el így az alakok, a babiloni zűrzavarban
(1995 Magyar Hírlap)
II. főnév
1.
〈a Babilonban élő lakosság, ill. az ott élő, onnan származó személy megnevezéseként〉
téglák és kőtáblák. Az elsőbbeket a’ babyloniak használák csillagvizsgálás végett
(1845 Palkovics Antal)
2. (Nyelvt)
e nép által beszélt, az afroázsiai nyelvcsalád sémi ágába, az északkeleti sémi nyelvek közé tartozó kihalt nyelv, az akkád nyelv egyik dialektusa
A Mezopotámia területén beszélt két nagy sémi nyelvcsoportnak, a babiloninak és a vele nagy mértékben rokon asszírnak összefoglaló neve az akkád nyelv
(1993 BibliaiLex.)
A sémi nyelvek közé tartoznak a keleti holt nyelvek, az akkád két változata, az asszír és a babiloni, az ugariti (a mai Szíria területén), mind sumer eredetű ékírással
(1997 Magyar nyelv és irodalom)
Vö. ÉKsz.

Beállítások